Unaoczniona Nacja Węgierska wspólnota polityczna w książkach ilustrowanych (ca. 1350 – 1700)
DOI:
https://doi.org/10.11649/ch.2016.003Słowa kluczowe:
natio Hungarica, political community, modern nation, illustrated books, János ThuróczyAbstrakt
Głównym celem artykułu było zbadanie rozumienia pojęcia natio Hungarica, jakie wyłania się z tekstów i obrazów węgierskich książek ilustrowanych. Chronicon pictum (ca. 1358), Chronica Hungarorum Jánosa Thuróczy’ego (Brno, Augsburg, 1488), Mausoleum regum et Ungariae ducum (Norymberga, 1664), Trophaeum domus Estorasianae (Wiedeń, 1700) oraz Clarissimorum Hungariae heroum icones (Wiedeń, 1652) stanowiły punkt wyjścia do analizy wyobrażeń, jakie wspólnota polityczna miała na swój temat oraz jakie starano się jej narzucić przed erą narodowościowotwórczych procesów osiemnastego i dziewiętnastego wieku. Artykuł koncentruje się na formatywnym okresie w dziejach ilustrowanej książki węgierskiej, który przyczynił się do powstania wyobrażeń narodowych opartych na micie etnogenezy, pamięci o przodkach i wspólnej historii, wartościach kulturowych, prawie, zwyczajach, modelach zachowania i autoprezentacji oraz wyobrażeniu ojczyzny. Szeroki, obejmujący trzy i pół wieku zakres chronologiczny studium umożliwił prześledzenie najważniejszych przesunięć znaczeniowych, jakie zachodziły w rozumieniu natio Hungarica między połową czternastego stulecia a siedemnastym wiekiem.
Bibliografia
Axer, J. (2004). Latin as the language of the elites: Introductory remarks. In J. Axer (Ed.), Łacina jako język elit (pp. 17–22). Warszawa: Wydawnictwo DiG.
Buzási, E. (2000a). Az Esterházy család Trophaeuma [Trophaeum of the Esterházy family]. In Á. Mikó & K. Sinkó (Eds.), Történelem – kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, Magyar Nemzeti Galéria [History and image: Examples of relation between art and the past in Hungary. Exhibition in the Hungarian National Gallery] (pp. 386–387). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Buzási, E. (2000b). Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben [Fiction and historicity in the Esterhazys’ ancestor gallery and in the engravings of Trophaeum]. In Á. Mikó & K. Sinkó (Eds.), Történelem – kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, Magyar Nemzeti Galéria [History and image: Examples of relation between art and the past in Hungary. Exhibition in the Hungarian National Gallery] (pp. 411–424). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Buzási, E. (2002). Fiktion und Geschichtlichkeit in der Ahnengalerie und in den Kupferstichen des Trophaeums, der Familiengeschichte der Esterházy. (A. Harmath, Trans.). Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 43(1–4), 227–246. http://doi.org/10.1556/AHistA.43.2002.1-4.13 DOI: https://doi.org/10.1556/AHistA.43.2002.1-4.13
Cenner-Wilhelmb, G. (1956). Widemann-metszetek után készült olajportrék [Oil-painted portraits after Widemann’s engravings]. Folia Archaeologica, 8, 169–182.
Cenner-Wilhelmb, G. (1957). Über die ungarischen Porträtfolgen von Elias Widemann. Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 4(3–4), 325–348.
Cenner-Wilhelmb, G. (1988). Arcképek Elias Widemann 1646-os és 1652-es rézmetszetsorozatából [Portraits in Elias Widemann’s series of engravings of 1646 and 1652]. In E. Buzási (Ed.), Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból: A Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában [Aristocratic ancestor galleries, family portraits from the Hungarian National Museum, Museum of Applied Arts and Hungarian National Gallery] (pp. 52–57). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Dercsényi, D. (Ed.). (1969). The Hungarian Illuminated Chronicle [Chronica de gestis Hungarorum] (A. West, Trans. of the Latin text). Budapest: Corvina.
Domanovszky, A. (Ed.). (1937). Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. In I. Szentpétery (Ed.), Scriptores rerum Hungaricarum: Tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum (Vol. 1, pp. 217–505). Budapest: Typis Regiae Universitatis Litterarum Hungaricae.
Evans, R. (2011). Barbarian nation: Ethnic terms in Caesar’s Bellum Gallicum. Iris, 24, 2–11.
Fügedi, K. (2004). Modifications of the narrative? The message of image and text in the fourteenth-century Hungarian Illuminated Chronicle. In A. Adamska & M. Mostert (Eds.), The development of literate mentalities in East Central Europe (pp. 469–496). Turnhout: Brepols. DOI: https://doi.org/10.1484/M.USML-EB.3.4367
Górska, M. (2005). Polonia – Respublica – Patria: Personifikacja Polski w sztuce XVI–XVIII wieku. Wrocław: Wydawnictwo Uniwersytetu Wrocławskiego.
Marosi, E. (1995). A Képes Krónika értelmezéséhez [The interpretation of the Illuminated Chronicle]. In E. Marosi, Kép és hasonmás: Művészet és valóság a 14–15. századi Magyarországon [Image and likeness: Art and reality in 14–15th-century Hungary] (pp. 31–66). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum vindicatis e mortuali pulvere reliquiis ad gratam apud posteros memoriam a pio et iusto patriae dolore erectum cum versione operis Germanica. (1664). Norimbergae: Endteri.
Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum: Nürnberg, 1664. (1991). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum. (2005). Budapest: Kossuth Kiadó.
Mikó, Á., & Sinkó, K. (Eds.). (2000). Történelem – kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, Magyar Nemzeti Galéria [History and image: Examples of relation between art and the past in Hungary. Exhibition in the Hungarian National Gallery]. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Mroziewicz, K. A. (2015). Imprinting identities: Illustrated Latin-language histories of St. Stephen’s Kingdom (1488–1700). Frankfurt am Main, New York: Peter Lang.
Rady, M. (2008). Election and descent in medieval Hungarian Kingship. In C. Péneau (Ed.), Élections et pouvoirs politiques du VIIe au XVIIe siècle: Actes du colloque réuni à Paris 12, du 30 novembre au 2 décembre 2006 (pp. 383–390). Paris: Bière.
Rady, M. (2015). Customary law in Hungary: Courts, texts and the Tripartitum. Oxford: Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198743910.001.0001
Rózsa, G. (1998). A Thuróczy-krónika illusztrációinak forrásai és a középkori magyar királyok ikonográfiája [The models of illustrations of Thuróczy’s chronicle and the medieval iconography of Hungarian kings]. In G. Rózsa, Grafikatörténeti tanulmányok: Fejezetek a magyar vonatkozású grafikai ábrázolások múltjából [Studies on the history of graphic arts: chapters on graphics with connections to Hungary] (pp. 7–23). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Salgó, Á. (2000). A Thuróczy-krónika brünni kiadása [The Brno edition of Thuróczy’s chronicle]. In Á. Mikó & K. Sinkó (Eds.), Történelem – kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, Magyar Nemzeti Galéria [History and image: Examples of relation between art and the past in Hungary. Exhibition in the Hungarian National Gallery] (pp. 281–282). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Salgó, Á. (2002). Thuróczy János Magyar krónikája [Hungarian chronicle of János Thuróczy]. In Jankovich Miklós (1772–1846) gyüjteményei: Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2002. november 28 – 2003. február 16 [Miklós Jankovich’s collection: Exhibition in the Hungarian National Gallery, 28 November 2002 – 16 February 2003] (pp. 269–271). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Salgó, Á., & Wehli, T. (2000). A Thuróczy-krónika augsburgi kiadása [The Augsburg edition of Thuróczy’s chronicle]. In Á. Mikó & K. Sinkó (Eds.), Történelem – kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, Magyar Nemzeti Galéria [History and image: Examples of relation between art and the past in Hungary. Exhibition in the Hungarian National Gallery] (pp. 282–284). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Smith, A. D. (2013). The nation made real: Art and national identity in Western Europe, 1600–1850. Oxford: Oxford University Press.
Soltész, E. (1993). Über zwei Holzschnitte der Augsburger Thuróczy-Chronik. Gutenberg-Jahrbuch, 68, 91–96.
Szörényi, L. (2012). Attila used as an instrument of diplomacy – Janus Pannonius as King Matthias’s ambassador in Rome. In L. Szörényi, Created for harmony: Studies and essays on King Matthias (pp. 81–99). (J. Pethő-Szirmai & V. Kniezsa, Trans.). Budapest: Lucidus.
Szűcs, J. (1981). Nation und Geschichte: Studien. (J. Kerekes et al., Trans.). Budapest: Corvina. (Hungarian edition: 1974).
Szűcs, J. (1999). Theoretical Elements in Master Simon of Kéza’s Gesta Hungarorum (1282–1285). In Simon of Kéza, Gesta Hungarorum = The Deeds of the Hungarians (pp. XXIX–CII). (L. Veszprémy & F. Schaer, Eds. & Trans., J. Szűcs, Study). Budapest, New York, NY: CEU Press. (Hungarian edition: 1974). DOI: https://doi.org/10.7829/j.ctv280b7m4.7
Thuróczy, J. (1488a). Chronica Hungarorum. Brunne: Stahel, Preinlein.
Thuróczy, J. (1488b). Chronica Hungarorum. Auguste: Ratdolt.
Thuróczy, J. (1985–1988a). Chronica Hungarorum (Vol. 1, Textus; Vol. 2, Comentarii: Ab initiis usque ad annum 1301; Vol. 3, Comentarii: Ab anno 1301 usque ad annym 1487). (E. Galántai & G. Kristó, Eds.). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Thuróczy, J. (1985–1988b). Chronica Hungarorum (Vol. 1). (E. Galántai & G. Kristó, Eds.). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Thuróczy, J. (1991a). Chronica Hungarorum. Budapest: Helikon.
Thuróczy, J. (1991b). Chronicle of the Hungarians. (F. Mantello, Trans., P. Engel, Foreword & Commentary). Bloomington, IN: Indiana University, Research Institute for Inner Asian Studies.
Tóvizi, Á. (2006). Thuróczi János: “Chronica Hungarorum”. In I. Takács (Ed.), Sigismundus rex et imperator: Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában, 1387–1437: Kiállítási katalógus [Sigismundus rex et imperator: Art and culture in the times of Sigismund of Luxemburg, 1387–1437: Exhibition catalogue] (pp. 495–496). Mainz: Zabern.
Trophaeum nobilissimae ac antiquissimae domus Estorasianae in tres divisum partes (...). (1700). Viennae: Voigt.
Veszprémy, L., & Wehli, T. (2009). The book of Illuminated Chronicle. Budapest: Kossuth Kiadó.
Wehli, T. (1999). Magyar uralkodók ábrázolásai Thuróczy János krónikájában [Representations of Hungarian rulers in János Thuróczy’s chronicle]. In G. Fülöp (Ed.), A középkori magyar királyok arcképei: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1996. május 22 – augusztus 21. [Medieval likenesses of Hungarian kings: King Saint Stephen Museum, Székesfehérvár, 22 May – 21 August 1996] (pp. 9–12). Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum.
Wehli, T. (2000a). Képes Krónika. In Á. Mikó & K. Sinkó (Eds.), Történelem – kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, Magyar Nemzeti Galéria [History and image: Examples of relation between art and the past in Hungary. Exhibition in the Hungarian National Gallery] (p. 278). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Wehli, T. (2000b). Magyarország történelme a középkori rkónikaillusztrációk tükrében [Hungarian history as reflected in medieval chronicle illustrations]. In Á. Mikó & K. Sinkó (Eds.), Történelem – kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon, Magyar Nemzeti Galéria [History and image: examples of relation between art and the past in Hungary. Exhibition in the Hungarian National Gallery] (pp. 304–307). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria.
Werbőczy, I. (1517). Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungarie per spectabilem et (...) magistrum Stephanum de Werbewcz personalis praesentie regiae maiestatis olim locum tenentem acuratissime aeditum (...) accessit index titulorum per quam diligentissimus. Viennae: Singrenius.
Werbőczy, I. (2006). The customary law of the renowned Kingdom of Hungary: A work in three parts, the Tripartitum [Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae/Tripartitum]. (J. M. Bak, P. Banyó, & M. Rady, Eds. & Trans., L. Péter, Introductory study). Idyllwild, CA: Schlacks.
Widemann, E. (1652). Clarissimorum Hungariae heroum icons. [Viennae: s.n.].
Widemann, E. (2004). Icones illustrium heroum Hungariae. (Á. W. Salgó, Ed., G. Rózsa, Introductory study). Budapest: Helikon.
Pobrania
Opublikowane
Numer
Dział
Licencja
Prawa autorskie (c) 2016 Karolina Mroziewicz
Praca jest udostępniana na licencji Creative Commons Attribution 3.0 Unported License.
